Ha a Corona tesztje pozitív, akkor azt jelentenie kell.

Azonban 2022. augusztus 1. óta nem volt karantén. Azonban 10 napig FFP2 maszkot kell viselnie, ha zárt helyiségekben érintkezik más emberekkel. Ez a közlekedési eszközökre is vonatkozik.

Az idősek otthonaiba és az egészségügyi intézményekbe való bejutás azonban tilos.

fókuszban a szexmunka

Ellentétben a gyakran hangoztatott vélekedéssel, hogy a szexmunkások elleni erőszak leginkább a kliensektől származik, kijelenthető, hogy az állam és a társadalom általi megbélyegzés, valamint a jogbizonytalanság a fő akadálya a szexmunkások méltóságteljes életének és munkájának Ausztriában.

A szexmunkát nem csak a nők és FLINTA* személyek kínálják. Jelenleg azonban ők képviselik a szexmunkások többségét Ausztriában.

A mindennapi életben a szexmunkát szinte mindig tévesen tisztán női, heteronormatív munkaterületként értelmezik.

E 16 nap alatt a szexmunkások elleni strukturális erőszakra hívjuk fel a figyelmet.

1. nap: A szexmunka munka

A szexmunka munka! Minden embernek joga van a szabad szakmaválasztáshoz és a szexuális önrendelkezéshez.

A szexmunkásoknak joguk van ahhoz, hogy életüket önrendelkezéssel és felelősségteljesen alakítsák.

A szexmunkások más foglalkozási csoportokkal szembeni jogi egyenlőtlen bánásmódja a társadalmi erkölcsi elképzelések kifejeződése. Ez nem befolyásolhatja a jogalkotást: A munkajog a viták középpontjában kell álljon.

A szexmunkások nem a testüket, hanem egy szolgáltatást adnak el.

Követeljük a szexmunka egyenjogúságát más szakmákkal!

2. nap: "Stigmatizáció - Kurva“

A szexmunkásokat számos negatív konnotáció érinti. Ezek közé tartozik különösen az, hogy bűnözőknek, erkölcstelennek és rosszindulatu személyeknek vagy akár bizonyos betegségek hordozóinak tartják őket.

A negatív tulajdonságok a szexmunkások egyéni jellemévé válnak. Ezek a konnotációk azonban nem felelnek meg egy személy tényleges társadalmi identitásának. Az ilyen külső attribúciók és az általuk okozott megbélyegzés megkülönböztetéshez, kirekesztéshez és társadalmi leértékeléshez vezet.

A stigmatizáció mint „kurva“ a megbélyegzésnek, megkülönböztetésnek és kirekesztésnek az összességére utal. Ezt a fajta megbélyegzést egy mélyen gyökerező szociálpszichológiai elnyomási - mechanizmusnak tekintik. 

A stigmatizáció mint „kurva“ további következményei közé tartozik, hogy könnyebb fenntartani az erőszakos, hatalmi és kizsákmányoló kapcsolatokat, és hogy megnehezíti a szakmai átorientálódást.

  3. nap: Áldozattá válás

Széles körben elterjedt az a nézet, hogy a szexmunka mindig nem önkéntes és mindig a nők kizsákmányolását jelenti. A szexmunkásokat általánosságban az erőszak és a kizsákmányolás áldozatainak tekintik. A migráns szexmunkásokat gyakran az emberkereskedelem áldozatainak tekintik.

Az áldozati státusz tulajdonításával és az áldozattá válás általánosításával a szexmunkásokat megfosztják döntési és cselekvési képességüktől. Az áldozattá válásról szóló diskurzusban a szexmunkásokat nem tekintik önfelelős egyéneknek. Ez annak ellenére van így, hogy a tanulmányok azt mutatják, hogy ezek az értékelések nagyrészt tévesek.

A diskurzust gyakran egy bináris rendszer jellemzi: az emancipált, fehér, európai szexmunkásokat szembeállítják a nem önkéntes, migráns szexmunkásokkal. Az áldozattá válást tehát a rasszista diskurzusok is alakítják.  

4. nap: "semmi rólunk nélkülünk"

A „Nothing About Us Without Us!“ kijelentés azt követeli, hogy semmilyen politikai lépésről és szabályozásról ne szülessen döntés az érintett csoportok közvetlen képviselete nélkül.  

A szexmunkások és önszerveződéseik tehát igénylik, hogy bevonják őket az őket érintő intézkedésekbe és politikai folyamatokba.

A szexmunkásokról folyó diskurzusban gyakran úgy kerülnek elő érvek, hogy az érintettek nem szólalhatnak meg. Így a viták nem a szexmunkások érdekeire összpontosítanak. Ehelyett nagyon gyakran lekezelő retorikát használnak.

A szexmunkások a saját életük és szükségleteik szakértői!

Követeljük a szexmunkások és önszerveződéseik bevonását az őket érintő politikai döntéshozatali folyamatokba, szabályozásokba és törvényekbe!

5. nap: "Északi modell

Az úgynevezett "skandináv modell" a kliensek kriminalizálásának modellje. A szexmunkások büntetlenül maradnak.

A tanulmányok azt mutatják, hogy a szexmunkásokat egyre inkább megbélyegzi és marginalizálja a "szexvásárlási tilalom". Továbbá a szexmunkások elleni erőszak egyértelműen növekszik a "szexvásárlási tilalom" bevezetése után.

A kriminalizáció fokozott kiszolgáltatottsághoz vezet, ami növeli a rizikót , hogy a szexmunkások erőszak áldozatává váljanak. A munkakörülmények tovább romlanak.  

A szexvásárlási tilalom csak megerősíti az olyan sérelmeket, mint a kirekesztést, az erőszakot és a bizonytalanságot. A szexvásárlási tilalom megakadályozza, hogy a szexmunkások állami intézményekhez, például tanácsadó központokhoz vagy a rendőrséghez forduljanak, ha nem tartják tiszteletben jogaikat.

Elutasítjuk az "északi modellt", és követeljük a szexmunka teljes kirminalizálásának felfüggesztését.

6. nap: Kriminalizálás

A szexmunka kriminalizálása magában foglalja többek között a prostitúció általános tiltását vagy a kliensek büntetését.

A kriminalizálás magában foglal minden diszkriminatív, a szexuális munkára jellemző bűncselekményt, és minden további, a szexuális munkára jellemző szabályozást, mint például a "beleegyezési korhatár". A szexmunkások külön büntetőjogszabályok nélkül is védelmet élveznek - mint minden más személy és foglalkozási csoport.  Ezek a különleges szabályozások a szexmunkásokat tehetetlen áldozatokként bélyegzik meg.

A más szakmákkal való egyenlő bánásmód ezért a szexmunkásokat érintő kivételek megszüntetését jelentené, és így a szexmunkások nem válnának áldozattá a jogi áldozati narratívák révén.

Követeljük a szexmunka teljes dekriminalizálását és ezáltal a többi szakmával való egyenlőséget!

7 nap: Resztrikciók

A szexmunkára vonatkozó jogi szabályozást számos korlátozás jellemzi.

Ausztriában nincs egységes jogi helyzet. A szövetségi tartományok maguk döntik el, hogy a szexmunka mely formáit, hol, ki, milyen feltételek mellett kínálhatja. Tirolban például legális munkát csak engedélyezett bordélyházakban lehet végezni (vagy az engedélyezett zónákban, amelyekből gyakorlatban nincs egy sem).

A korlátozások a szexmunkásokat illegalitásba kényszerítik: Azok, akik nem akarják alávetni magukat a bordélyházak üzemeltetőinek feltételeinek, csak az illegális szektorban dolgozhatnak. A korlátozások a szexmunkások további marginalizálódásához és prekarizálódásához vezetnek.

A szexmunkásoknak lehetőséget kell biztosítani arra, hogy maguk dönthessék el, mikor, hol és milyen feltételek alatt kívánnak szexuális szolgáltatásokat nyújtani!

Nap 8: Szinlelt önfoglalkoztatás

Szexmunka csak önálló vállalkozói tevékenységként végezhető. Ez azt hivatott garantálni, hogy a szexmunkások maguk dönthessék el, hogy melyik ügyféllel milyen szolgáltatást kívánnak nyújtani, és milyen áron.

A bordélyházak üzemeltetői számos követelményt támasztanak: az árakat és a nyújtandó szolgáltatásokat előre meghatározzák, gyakran egészségügyi könyveket vesznek fel, a munkaidő gyakran nem határozható meg szabadon stb.

Mivel nincs vagy csak kevés legális alternatíva létezik, a bordélyházak üzemeltetői kihasználhatják hatalmukat. A szexmunkásoknak több alternatívára van szükségük, mivel a bordélyházakban a munkakörülmények gyakran bizonytalanok és hatalmi hierarchiák jellemzik őket. Sok szexmunkás még az adott munkakörülmények miatt is inkább az illegális szektorban dolgozik.

Több lehetőséget követelünk a legális szexmunkára, hogy gyengítsük a bordélyházak üzemeltetőinek hatalmi pozícióját és javítsuk a szexmunkások munkakörülményeit!

9. nap: Kötelező vizsgálatok

Ausztriában a szexmunkások 6 hetente kötelezően alávetik magukat a kötelező vizsgálatoknak. Ezeket a vizsgálatokat az úgynevezett "borítékban", az egészségügyi könyvben rögzítik, amelyet a szexmunkásoknak munka közben mindig maguknál kell tartaniuk.

Ezek a vizsgálatok a szexuális úton terjedő betegségeknek és fertőzéseknek csak egy részét vizsgálják. Ezek nem nőgyógyászati vizsgálatok. Ez világossá teszi, hogy a politikusok által hangoztatottakkal ellentétben ezek a vizsgálatok nem "egészségügyi vizsgálatok", hanem ellenőrzési eszközök. 

Ezeket a vizsgálatokat ellentétben a WHO és más szakértők ajánlásai alapján végzik.

Ezért alacsony küszöbű, önkéntes és ingyenes vizsgálathoz való hozzáférést követelünk a szexmunkások számára!

10. nap: Jogi bizonytalanság

A szexmunkások jogbizonytalansággal szembesülnek, mivel Ausztriában a szexmunka szabályozása nem következetes. A jogbizonytalanságot növelik a különböző eljárások: kötelező vizsgálatok, regisztrációk valamint adófizetési eljárások.

Ráadásul az információk gyakran nem állnak rendelkezésre idegen nyelven.

A világjárvány idején különösen érezhetővé vált a tájékoztatás és az egyértelműség hiánya, valamint az információk következetlensége. A szexmunkások nagyfokú jogbizonytalanságban kellett és kell éljenek, ami nem ritkán indokolatlan vádakhoz vezetett.

A jogbizonytalanság és az információhiány még bizonytalanabb és kiszolgáltatottabb helyzetbe sodorja az embereket.

Többnyelvű, egységesebb és világosabb szabályozást követelünk!

11. nap: Átalányadózás

Ausztriában a szexmunkások csak önálló vállalkozóként, pontosabban "új önálló vállalkozóként" dolgozhatnak.

Ezért a tevékenységet az adóhivatalnál be kell jelenteni és regisztrálni. A szexmunkások ezután saját adószámot kapnak, és ezen keresztül fizethetik be adójukat.

A 2015-ös módosítás előírja, hogy a szexmunkások már nem fizethetnek havi 350 eurós átalányadót a bordélyházak üzemeltetőin keresztül, hanem saját adószámukon keresztül kell adót fizetniük. Sok szexmunkás azonban még mindig adót kell fizessen a szolgáltatókon keresztül. A legtöbb esetben ez az átalányadózás aránytalan és jelentős hátrányt okoz a szexmunkásoknak.

Követeljük a szexmunkások átalányadózásának megszüntetését!

12. nap: Titkos nyomozás

Az illegális szexmunkásokat a fedett nyomozás veszélye fenyegeti.

Ez azt jelenti, hogy a rendőrök, kliensnek kiadva magukat, leleplezik az illegális szexmunkások tevékenységét. 

Az ilyen úgynevezett "agents provocateurs", azaz állami tisztviselők, akiknek az a feladatuk, hogy provokáljanak egy törvénytelen cselekményt, rendkívül ellentmondásosak. Az osztrák büntetőeljárási törvény kifejezetten tiltja is a besúgók használatát. Az ilyen bevetések azonban mindeddig negatív következmények nélkül maradtak a rendőrökre nézve, és pozitív következmények nélkül a bűncselekmény elkövetésére és az elcsábított vádlotthoz kapcsolódó eljárásra nézve.

A Lockdown alatt fokozták a fedett nyomozásokat.

Követeljük a titkos nyomozások megszüntetését  a kormány által!

13. nap: Migrációval kapcsolatos előírások

A szexmunka erősen etnicizált és feminizált foglalkozási terület. A szexmunkában nyilvánvalóak a szexista és rasszista struktúrák.

A migránsok csak korlátozottan jutnak munkához, és gyakran nehezen vagy egyáltalán nem jutnak szociális ellátásokhoz. A szexmunka viszonylag alacsony küszöbű hozzáférést biztosít a migránsoknak a munkaerőpiachoz.Így a pénzkeresés egyik forrásává vállik, és az önállósodás és a gazdasági függetlenség stratégiájaként is felfogható.

A migráns munkavállalók kizsákmányolása nem a szexmunkára jellemző probléma, hanem számos szakmai ágazatban megtalálható. Ennek oka a kapitalista rendszer. A kizsákmányolás elkerülése érdekében javítani kell a szexmunkások munkakörülményeit és munkajogait.

14. nap: Szexmunka és Covid-19

A Corona-járvány tovább súlyosbította a szexmunkások bizonytalan helyzetét.

Ebben a világjárványban különösen szembetűnő volt a tájékoztatás hiányának vagy egyértelműségének, valamint az információk ellentmondásosságának problémája.  A szexmunkások nagyfokú jogbizonytalanságban kellett éljenek, ami nem ritkán indokolatlan vádakhoz vezetett, és így még bizonytalanabb és kiszolgáltatottabb helyzetbe kerültek.

A járvány idején a szexmunkásoknak sokszor nem volt lehetőségük arra, hogy időpontot kapjanak a törvény által előírt kötelező orvosi vizsgálatra. A meglévő problémák, mint például a színlelt önfoglalkoztatás, súlyosbodtak. Azok a szexmunkások, akik az átalányadózás miatt nem rendelkeztek saját adószámmal, nem igényelhettek állami támogatást.

A foglalkozási tilalmak és a szexmunka további illegalizálása jövedelemkieséshez, hajléktalansághoz és elszigetelődéshez vezetett.

15. nap: Tanácsadási központok finanszírozása

A szexmunkások számára hátrányt jelent a  tanácsadó központok bizonytalan finanszírozása. 

A tanácsadási központok célja, hogy a szexmunkásokat jogi, szociális és egészségügyi kérdésekben  támogassák és kísérjék. Ezek a tanácsadási központok egy elfogadó hozzáállással biztonságos és megbélyegzésmentes helyet biztosítanak a szexmunkások számára.

A tanácsadó központok többnyelvű információs anyaggal rendelkeznek a szexmunkások számára. Társadalmi elfogadásra törekszenek és a szexmunkások stigmatizációját kívánják megszűntetni. A nyilvános PR-munka révén hálózatot építenek különböző emberekkel és szerevezetekkel. Így törekszenek javítani a szexmunkások élet- és munkakörülményeit.

A bizonytalan finanszírozás miatt sem a meglévő létesítmények fenntartása, sem a szükséges bővítés nem biztosított.

Ezért követeljük a tanácsadási intézmények stabil és megfelelő finanszírozását!

16. nap: Az emberi jogok megsértése

A szexmunkások alapvető, emberi jogai sérülnek. 

A szexmunkásokra vonatkozó "védelmi narratíva", elővigyázatossági korlátozásnak minősülő jogi szabályozás, aránytalan, és emiatt sérti az emberi jogokat.

A szexmunkások elleni titkos nyomozást a büntetőeljárási törvény tiltja. Az illegális szexmunka közigazgatási és nem bűncselekmény ügy. Ez alátámasztja, hogy ez a megközelítés mennyire diszkriminatív a kormány részéről.

A kötelező regisztráció, amelyet egyes szövetségi államokban végeznek, beavatkozást jelent a szexmunkások szexuális életébe, és megbélyegző hatású.

A szexmunkásokra vonatkozó kötelező vizsgálatok aránytalanok és egyértelműen diszkriminatívak a szexmunkásokkal szemben.

A szexmunkások jogai emberi jogok!

https://www.integrationsfonds.at/coronainfo/hu/